Legújabb blogunkban Tóth Pál Sándorral - art consultanttal, a GalleryTool társalapítójával, a „Műtárgypiac és befektetés” képzésünk oktatójával - beszélgettünk és kérdeztük a műtárgypiac sajátosságairól és szereplőiről.
E heti blogunk reflektorfényében a projektmenedzsment terület áll. A témával kapcsolatban Cserna Józsefet, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökét kérdeztem, aki részletes - és érdekességekkel megtűzdelt - tájékoztatást adott mind a Szövetség tevékenységről, mind a projektmenedzser munkakörről és a továbbképzési lehetőségről.
Örülünk, hogy az elmúlt félévben a nálunk jártak elégedettek voltak a képzésekkel, és ezt meg is osztották velünk!
Büszkék vagyunk, hogy több mint 500 hallgató – nemzetközi intézményektől is – választotta valamelyik képzésünket, csak az előző szemeszterben!
Amennyiben cégünk exporttal vagy importtal foglalkozik, vagy esetleg más származékos ügyletet köt - akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli ügylet keretében - mindig számolni kell azzal, hogy a forinttól eltérő devizában történő elszámolás esetén ezen tevékenységünk devizaárfolyam-kitettséget generál, árfolyamnyereséget, vagy árfolyamveszteséget okoz.
Beszélgetések, előadások során többször tapasztalhattam, hogy egyes vállalatok - és itt nem csak a kisebb cégekre kell gondolni, hanem nagyvállalatok esetében is tapasztalható az, hogy - úgy állnak a vezetők a pénzügyi kockázatkezeléshez, hogy azzal nem lehet hibázni, ha nem tesznek semmit, azaz a kockázatot generáló kitettséget nem kezelik. „Ha nem teszünk semmit, akkor nem hibázhatunk, nem kérhetik rajtunk számon.” – áll az érvelés a fenti állítás mögött.Sajnos azt kell mondjam, hogy ez nem igaz: „a nem döntés is döntés”.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által bevezetett adatvédelmi követelmények mérföldkőnek minősülnek a pénzügyi intézmények kockázatkezelési keretrendszerének működtetésében. A Magyar Nemzeti Bank belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről, a pénzügyi szervezetek irányítási és kontroll funkcióiról szóló 27/2018 (XII. 10.) számú ajánlása megfelelőségi kockázatként kezeli, hogy a pénzügyi szervezetnél alkalmazott gyakorlatok összhangban álljanak a titok- és adatvédelmi követelményekkel (így üzleti-, bank-, értékpapír-, pénztár-, fizetési-, foglalkoztatói nyugdíj- és biztosítási titok, személyes adatok védelmével).