2014-től a pénzügyi válságra adandó szabályozói válasz jelentősen átalakította az Unión belüli banki szabályozás jogrendszerét, azzal, hogy az előírások meghatározó része egy közvetlenül hatályos Rendeletben (CRR – Capital Requirement Regulation) került előírásra. Nem volt könnyű feladat megtanulni és alkalmazni a több száz oldalnyi „Euro-English” nyelven íródott joganyagot - amiben annak magyar fordítása sem adott sokkal több fogódzót -, de idővel minden kockázatkezelő sikerrel vette ezt az akadályt.
A CRR változásainak alapvető mozgatórugója a nemzetközi Bázeli szabályozás változása, de az időnként önálló életet is él. Ezt történt most is. Miközben a Bázeli Bizottság 2017 végén jött ki a felülvizsgált Bázel III (köznyelven inkább Bázel IV-nek hívott) szabályrendszerével, az Európai Bizottság idén júniusban fogadta el azt a jelentős mennyiségű CRR2 (és CRDV) módosítási törvénycsomagot, amely még nem tartalmazza az új Bázel IV-es szabályozás elemeit. Érdekes módon alakulnak az alkalmazási határidők is, a nemzetközi Bázel IV-es szabályozás előírásai 2022-től, míg a CRR2 (CRDV) előírásai 2021-től lesznek hatályosak. Tehát biztosan számíthatunk még egy újabb nagyobb szabályozói csomagra.
De térjünk vissza a mostani CRR2-CRDV szabályozói csomagra. Kérdés, hogy mennyiben minősíthetők a változások aktuálisnak és jelentősnek, különös tekintettel a 2021-es alkalmazási határidőre? A válasz egyértelműen az, hogy nagyon is aktuálisak a változások, mert az előírások teljesítése hosszabb felkészülést vesz igénybe. Ilyen például a nagykockázat szigorítása, az MREL (leírható és átalakítható kötelezettségek) képes források bevonása, a konszolidációs szabályok változása, az új SREP szempontok szerinti módszertanok kialakítása, szigorodó banki könyvi kamatlábkockázat stb.
Mindezekről szó lesz a Bankárképző és a BIB szervezésében 2019. október 9-én és 16-án megtartandó, a CRR2-CRDV Változó prudenciális és tőkeszabályok című képzésén. A tanfolyamon a konkrét jogszabályváltozások mellett szó lesz a hazai jogalkotási elképzelésekről, valamint a Bázel IV-es szabályozás hatásairól készített EBA hatástanulmányról.
