Elkészült legújabb e-learning képzésünk kockázatkezelési témakörben! A 6 órás képzés célja, hogy könnyen elsajátítható formában bemutassa a hitelkockázatkezelésre vonatkozó tőkekövetelmény szabályait – a belső minősítési módszer (IRB) módszer szerint. A képzés elérhető külön, illetve a Bővített bázeli tőkeszabályozás komplex képzési programba építve is.
A bankrendszer elmúlt száz évét végigkísérő válságok mind abba az irányba mutatnak, hogy a bankrendszer nem képzelhető el megfelelő szabályozás nélkül, mivel a piac szabályozása a profitelvárások miatt nem képes hatékonyan működni. A banki alapkérdés tehát a tőkemegfelelés mérése: vajon elegendő tőke áll-e a bank rendelkezésére a jövőbeni veszteségek fedezésére? A tőkekövetelmény és szabályozás célja, hogy a bankok megkérdőjelezhetetlen felelősséggel, prudens módon folytassák tevékenységüket. A tőkekövetelmény a számszerűsített kockázatokkal, illetve az ezekből következő lehetséges veszteség nagyságával áll összhangban.
A hitelkockázat jellemzően számottevő mértéke miatt a bankok számára ez a legjelentősebb kockázat. A tőkekövetelmény meghatározásával kapcsolatos európai uniós 2013/36/EU irányelv (Capital Requirement Directive IV), illetve a 575/2013/EU rendelet (Capital Requirement Regulation, CRR), továbbá hazai szabályozást érintő implementációja a Hitelintézeti törvénybe (2013. évi CCXXXVII. Törvény) valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás számára kötelezővé teszi egy olyan belső tőkeszükséglet-számítási eljárás kifejlesztését, amelynek célja annak felmérése, hogy az intézmény saját számításai alapján mekkora összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kockázatokból fakadó esetleges veszteségek fedezésére.
A CRR szerint a banki könyvben szereplő kockázatvállalások hitelkockázatának szabályozói tőkekövetelmény számítására a sztenderd (standardised approach), illetve a belső minősítéseken alapuló módszerek között választhatnak az intézmények. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (internal ratings based approaches – IRB) azt hivatott biztosítani, hogy az intézmény kellően szofisztikált kockázatkezelési rendszert működtessen, amely megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza az intézmény összes lényeges kockázatát, illetve ezek fedezetére elegendő – belső szabályok szerint meghatározott – tőkével rendelkezzen. Az IRB módszer (IRB) – alap- és fejlett módszer (FIRB és AIRB) – alkalmazásához felügyeleti engedély szükséges. Az IRB módszer – a sztenderd módszerhez képest - magasabb szintű kockázatkezelési tevékenységet tesz lehetővé, így jellemzően a kockázatkezelésben élenjáró bankok számára javasolja a Bázeli Bizottság a metodika implementálását és fejlesztését a szükséges tőkekövetelmények meghatározása céljából.
Szeretne hatékony módon, átfogó hitelkockázati tőkekövetelmény számítási képességre szert tenni az IRB módszertan keretrendszerének megfelelően? Kurzusunk keretében a hitelkockázati tőkekövetelmény számításának az IRB módszertan szerinti tőkekövetelmény számítás logikáját alapul véve teszünk eleget – alkalmazva a hatályos és releváns jogszabályokat.
A hitelkockázati tőkekövetelmény tárgyalását a bázeli keretrendszerbe foglalva vezetjük be, érintve a Bázel I-II-III. ajánlások által is javasolt és az aktuális tőkemegfelelési szabályoknak eleget tevő belső minősítésen alapuló IRB és sztenderd módszertan közötti különbségeket (például kitettségi osztályokba sorolás), majd az IRB módszer logikáját alkalmazva tárgyalásra kerülnek az alkalmazott mérési módszerek, jellemző kulcsparaméterek, az IRB módszertan specifikus szegmentációs szabályok, tőkefüggvények, kockázati paraméterek, valamint a kockázatcsökkentés (fedezetek) hatása a tőkekövetelményre.
A módszertan elsajátítását a szabályzatok részletes tárgyalása mellett a belső minősítésen alapuló tőkekövetelmény számítás, fedezeti, félreszegmentálási példák sora hivatott elősegíteni, megtámogatva az egyes témakörök végén húzódó ellenőrző kérdések sorát.
