A bankvilág szabályozásának meghatározó intézménye a Bázeli Bizottság (továbbiakban Bizottság). A Bizottság sztenderdjei nemcsak mérvadók, hanem a világ pénzügyi központjai vállalták is, hogy azokat a hazai szabályozásukban implementálják. A vállalásban van egy nagyon fontos elem, mégpedig az, hogy a Bizottság ajánlásai, így többek között a Bázel III is a nemzetközileg aktív nagybankokra vonatkoznak. Mára a Bázel III szabályozás egy komplex és összetett, nem egyszerűen alkalmazható szabályozó rendszerré nőtte ki magát.
Legújabb blogunkban Tóth Pál Sándorral - art consultanttal, a GalleryTool társalapítójával, a „Műtárgypiac és befektetés” képzésünk oktatójával - beszélgettünk és kérdeztük a műtárgypiac sajátosságairól és szereplőiről.
E heti blogunk reflektorfényében a projektmenedzsment terület áll. A témával kapcsolatban Cserna Józsefet, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökét kérdeztem, aki részletes - és érdekességekkel megtűzdelt - tájékoztatást adott mind a Szövetség tevékenységről, mind a projektmenedzser munkakörről és a továbbképzési lehetőségről.
Örülünk, hogy az elmúlt félévben a nálunk jártak elégedettek voltak a képzésekkel, és ezt meg is osztották velünk!
Büszkék vagyunk, hogy több mint 500 hallgató – nemzetközi intézményektől is – választotta valamelyik képzésünket, csak az előző szemeszterben!
Amennyiben cégünk exporttal vagy importtal foglalkozik, vagy esetleg más származékos ügyletet köt - akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli ügylet keretében - mindig számolni kell azzal, hogy a forinttól eltérő devizában történő elszámolás esetén ezen tevékenységünk devizaárfolyam-kitettséget generál, árfolyamnyereséget, vagy árfolyamveszteséget okoz.
Beszélgetések, előadások során többször tapasztalhattam, hogy egyes vállalatok - és itt nem csak a kisebb cégekre kell gondolni, hanem nagyvállalatok esetében is tapasztalható az, hogy - úgy állnak a vezetők a pénzügyi kockázatkezeléshez, hogy azzal nem lehet hibázni, ha nem tesznek semmit, azaz a kockázatot generáló kitettséget nem kezelik. „Ha nem teszünk semmit, akkor nem hibázhatunk, nem kérhetik rajtunk számon.” – áll az érvelés a fenti állítás mögött.Sajnos azt kell mondjam, hogy ez nem igaz: „a nem döntés is döntés”.