Idén év elején tette közzé az MNB aktualizált Módszertani kézikönyvét, amely a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára (ICAAP) vonatkozó felülvizsgált elvárásait tartalmazza. A felülvizsgálat keretében az MNB nemcsak pontosította az egyes kockázatok kezelésével kapcsolatos követelményeket, de helyeként ki is egészítette azokat.
Utóbbi igaz az üzletviteli kockázat kezelésére, amely már évek óta a működési kockázatkezelés egy kiemelt altípusának számít. Üzletviteli kockázat (más néven conduct risk) alatt mindenekelőtt a lakossági és vállalati termékek nem megfelelő értékesítését, szándékos, meg nem engedhető banki magatartást (például a szolgáltatások ügyfelekre erőltetését, vagy éppen az elmenni szándékozó, panaszos ügyfelek akadályozását, büntetését) értjük. Az MNB eddig is szigorúan ellenőrizte az ilyesfajta helytelen gyakorlatot, idén pedig a vonatkozó elvárásai kiegészültek egy új feladattal, a termékleltár dokumentum elkészítésével. A Működési kockázatkezelési szakterület koordinálásával teljesítendő feladat célja, hogy a bank felmérje, az egyes termékek milyen mértékben hordoznak potenciális veszélyeket (akár jogos ügyfélpanaszokat, felügyeleti bírságot), illetve melyek azok a belső kontrollok, amelyek egy-egy ilyen negatív esemény hatását csökkenthetik.
Az új kézikönyv számos (29 pontból álló) szempontot felsorol arra vonatkozóan, mit kell tartalmaznia a termékleltárnak, ám azt nem határozza meg egyértelműen, milyen termékeket, szolgáltatásokat is kell egyáltalán számba venniük a bankoknak. Az első SREP vizsgálatok tapasztalatai alapján az érintett termékek körére materialitási küszöb alkalmazható, amelyet az intézmény maga határozhat meg. A lényegesség kritériuma lehet például a termékből származó jövedelem, az érintett ügyfélkör nagysága, a termék üzleti stratégiában betöltött szerepe, fontossága.
A Felügyelet által meghatározott lista hosszú ugyan, a banki szakértők számára mégis problémát jelenthet, hogy az egyes üzletágak termékei közötti eltéréseket a szempontokban nem veszi figyelembe. A számlatermékek, megtakarítási, befektetési termékek vonatkozásban a szempontok egyes esetekben nem relevánsak, vagy nehezen értelmezhetők.
Tudjuk, hogy a Működési Kockázatkezelés fő funkcióiból adódóan is a bank egészét átszövő, minden szervezetét érintő tevékenységet folytat, az új leltár összeállításához szükséges inputok összegyűjtése azonban még az eddigieknél is szorosabb együttműködést igényel majd a társ-szakterületekkel. Mindez a gyakorlatban rengeteg egyeztetést kíván, ami elképzelhető, hogy még nagyobb leterheltséget jelent majd a kockázatkezelőknek, mint az ún. modell-leltár összeállítása volt 2016 során (ami szintén egy akkor megjelent MNB elvárásként került a Működési Kockázatkezelés feladatkörébe).
A felügyeleti ellenőrzési gyakorlatból kiindulva, a modell-leltárhoz hasonlóan a termékleltár is azért kerülhetett a kockázatkezelési feladatok közé, mert szükség van egy, a sokféle banki terméket, felelősségi köröket összefogó, átlátó területre, amelyik képviseli a működési kockázati szempontokat, azonosítja a hiányzó kontrollpontokat és felhívja a menedzsment figyelmét az ügyfelek széles körét – ezáltal a bank reputációját, hosszú távú üzleti teljesítményét - érintő potenciális kockázatokra.
Az MNB a 2018. évi ICAAP – SREP vizsgálatok során már az új Módszertani Kézikönyvvel összhangban jár el, vagyis az intézményeknek – akik esetleg még nem tették meg – fontos, hogy időben beütemezzék ezt a feladatot.
Kérje szakértő munkatársaink segítségét, hogy időben teljesítse a jogszabályi előírásokat!
Képesített Bázel 3 képzésünkön mindig a legaktuálisabb jogszabályi követelményeket sajátíthatja el és egyúttal kitekintést kap a várható fontos változásokról.
