Amennyiben cégünk exporttal vagy importtal foglalkozik, vagy esetleg más származékos ügyletet köt - akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli ügylet keretében - mindig számolni kell azzal, hogy a forinttól eltérő devizában történő elszámolás esetén ezen tevékenységünk devizaárfolyam-kitettséget generál, árfolyamnyereséget, vagy árfolyamveszteséget okoz.
Amennyiben cégünk finanszírozása valamilyen mértékben tőkeáttétellel valósul meg, abban az esetben is jelentős kockázattal számolhatunk: attól függetlenül, hogy fix vagy változó kamatozással vettünk fel hitelt, a piaci elmozdulások minden esetben valamilyen eredményt fognak generálni. Míg kedvező kimenetel esetében jobban járunk a már korábban megkötött ügylettel, és nyereséget realizálhatunk, addig kedvezőtlen elmozdulás esetén veszteségünk keletkezhet. Mindemellett amennyiben más devizában vettük fel hitelünket, mint amiben felhasználjuk a forrásunkat, illetve más devizában keletkezik bevételünk, mint a törlesztés devizaneme, abban az esetben a kamatlábkockázaton felül további devizaárfolyam-kockázatról is beszélnünk kell.
A fenti példából jól látható, hogy egy-egy ügylet többféle kitettséget, kockázati tényezőt is jelent(het) egyszerre. Minden esetben szükséges megvizsgálnunk, hogy a megkötött ügylet (pl.: termék/árubeszerzés) pénzügyi lábbal is rendelkezik-e, jelent-e pénzügyi kockázatot. Továbbá meg kell vizsgálni, hogy a kitettséget pénzügyi kockázatkezelési szempontból kell-e, lehet-e mérni, kezelni, illetve szükséges megvizsgálni továbbá azt is, hogy ezt milyen eszközökkel tegyük, tehetjük meg.
Ha szeretne jó döntéseket hozni munkájában, jöjjön el Képesített treasury szakértő képzésünkre!
