Júniusban is bővült a bankrobotika és a magyarországi fintech kultúra fejlesztése céljából megrendezett workshop sorozatunk. A Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., továbbiakban Bankárképző szervezésének; (Öcsi Béla, CEO; Prisznyák Alexandra, Tanácsadó, illetve Bankrobotika Program Manager; Regős Teréz, koordinátor) és szponzorainak köszönhetően a workshop előző és további előadásain a részvételi lehetőség ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
A pénzügyi szolgáltató szektor szakértőinek, Kiss László és Dobák László (OTP Bank Nyrt.) kezdeményezésének célja a pénzügyi innovációk és a mesterséges intelligencia különböző területeinek megismerése és megvitatása hazai és nemzetközi szinten is elismert szakemberek segítségével. Az interaktív eseménysorozat negyedik alkalmának témája az „Eredménykimutatási nézőpont, avagy az értékesítési robot beruházások megtérülése” volt.
„Minden olyan elérhető és innovatív technológiát fel kívánunk használni, ami az értékesítési eredményt, vagy magát az értékteremtést segíti." – hangzott el már az előadás elején. Kiss László szerint fejlesztések és befektetések előtt fel kell mérni, hogy számszaki oldalról érdemes –e belevágni a projektbe. Az elemzés során mindenképp szükség van egy fajta értékvalidációra, itt van nagy szükségünk kollégáink és szakértőink segítségére és véleményére.
Meghívott vendégelőadónk, Bóday Dániel lassan 10 éve dolgozik az OTP Banknál és a kutatás-fejlesztés adminisztratív és pénzügyi területeit erősíti. „Sokkal szélesebb körűen kell megnéznünk azokat a hatásokat, melyeket egy robot beruházásánál vizsgálunk.” Ez főleg igaz egy banki rendszerre, ahol elsődleges a biztonság és másodlagos a legújabb technológiákkal való versengés.
Kutatás és fejlesztésnél különösen nehéz költségeket előre meghatározni, hiszen a piac számára ismeretlen projekthez nem áll rendelkezésünkre olyan adat, amiből következtetni tudnánk a végső összegre. Merev költséghatékonysági elvárások ezért gyakran torzítják egy adott projekt leírását.
Minden felmerülő költséget figyelembe kell venni; a robotizáció esetén nem szabad megfeledkezni a licence díjról, saját fejlesztésekről vagy üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokról. Mindezek költségnagysága nehezen becsülhető meg és általában a projekt közben merülnek fel. Továbbá figyelni kell versenytársainkat is, ugyanis ha projektjük előrébb jár, és a piacra kerül, muszáj lesz kutatás és fejlesztés mellett felvennünk a versenyt és alkalmazkodnunk.
Bóday Dániel kiemelt egy szakterületén gyakran felmerülő problémát. Kutatás-fejlesztési szempontból, ha pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy projekt során mire mennyit költünk és hogy mennyire térül meg, akkor az nem kutatás-fejlesztés. Ezen a területen állandó nem csak a műszaki, hanem a pénzügyi bizonytalanság is.
„A jogszabály alkotók állandó nyomás alatt vannak a technológia fejlődése által, hiszen előbb jelenik meg a technológia, mint ahogy azt a szabályozói környezet utána tudná követni.” A technológiának köszönhetően tehát valószínűleg a jogszabályalkotással párhuzamosan változni fog a számviteli szabályozás is.
„Egyre rövidebb idő alatt vezetünk be termékeket és egyre hamarabb évülnek el.” – monda Kiss László, Bóday Dániel pedig megosztotta velünk a kutatás és fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatait; pályázatok kiírását követően majdnem egy év telik el, mire elkezdenek dolgozni egy projekten. „Ezeknek a pályázatoknak olyan gyors az életciklusa, hogy amint kézhez kapjuk a támogatást, már nem tudunk vele mit kezdeni. Hiszen ha az, amin dolgozunk, 6 hónap után elévül, akkor nem sokat érnek az ötleteink.”
„Belső, hozzáértő erőforrások nélkül nem lehet ezeket a projekteket végig vinni.” – mondta Bóday Dániel, hiszen nagyon fontos a rugalmasság, amit egy cégen belül könnyebb elérni, mint külső erőforrások bevonása esetén.
Sales területen belül két irány figyelhető meg; a mesterséges intelligencia egyik célja a hatékonyságnövekedés, a másik pedig a pontosság, precizitás. Minél több embert szeretnénk minél jobban kiszolgálni, ebben nagy segítségünkre van az automatizáció.
A robotizációhoz való hozzáállás a sales-en belül is kettős: „Sales oldalon mi első sorban arra fókuszálunk, hogy miként lehetnénk hatékonyabbak és hogyan ismerhetjük meg jobban az ügyféligényt, hiszen célunk az értékteremtés, ugyanakkor költségnyomásban vagyunk.” – fejtette ki Kiss László. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs idő megvárni a versenytársakat, haladni kell a trendekkel. „Ami ma újdonság, azt nekünk be kell vezetnünk. Ha mi nem tesszük, más fogja. Mire a menedzsment rábólint egy projektre, addigra mi már rég másikra kell, hogy fókuszáljunk.”
„A sales robot egy átmenet a jelenleg ismert service robotok és általunk vágyott kiszolgáló mechanizmus között.” – folytatta Kiss László. „Célunk a repetatív munka kiváltása.” Amennyiben ismerjük az ügyfél pontosan körülhatárolt igényét, a robot könnyen át tud venni bizonyos feladatokat, képes döntést hozni, ezzel pedig humán energiát és időt spórolunk. „Fel kell szabadítanunk időt kollégáink számára úgy, hogy ebből ügyfeleink minél kevesebbet vegyenek észre.”
Kiss László mesélt a robotizációval kapcsolatos kudarcairól is: „Volt, hogy arcra estünk… ma már látjuk, hogy hol vannak a problémák és keressük azokat az alternatívákat, amiknek alkalmazása során a technológia képes feltölteni a ’gap’-eket és optimalizálni tudjuk folyamataikat.”
Kisebb SWOT elemzés során szóba kerültek versenytársakkal szembeni esélyeink és lehetőségeink is: „Az OTP-t ügyfeleink egy része tradicionális banknak tartják, és ez egy érték” – kezdte Bóday Dániel. „Erre az örökségre nagyon vigyázni kell… Hiába állunk a technológia élére, ha az ügyfeleink nem ezt kívánják…” – folytatta Kiss László.
„A fintech, bigtech, tradícionális bankok háromszöge indukálja, hogy a fejlesztésben (robotika) élenjáró országok, vállalatok példáját szem előtt tartva igyekezzünk egy-egy robotizációval összefüggő kutatás-fejlesztés tevékenység várható hatásának, kimeneteleinek tanulmányozására.” – emelte ki Prisznyák Alexandra.
„Szükséges kiemelni, hogy a tradicionális bankok kifejezés ma már nem a szó szoros értelemben kerül definiálásra, hanem sokkal inkább azon bankokra vonatkozik, akik a működésük tekintetében nem a modern technológiai megoldásokra támaszkodnak, mint alappillér, hanem házon belüli fejlesztések, bankon belül elérhető (s nem social media révén nyilvánosan megszerezhető) kliens adatok alapján szervezik működésüket.”– A gondolatmentet tovább fűzve Prisznyák Alexandra hangsúlyozta, hogy: „az, hogy egy-egy ilyen megoldás a tradicionális bankok számára implementálható-e központi kérdéskörré kell, hogy előlépjen a potenciálisan jelentkező versenyhátrány elkerülése érdekében”.
Bóday Dániel a gondolatmentet alapul véve megállapította, hogy „a bankokat ugyan egyenlőre nem lehet megkerülni fintech, bigtech részről, ugyanakkor onnantól fogva, hogy a hozzáadott érték teremtés bigtech részről valósulna meg, a bankok számára jelentkező végső megoldás valóban a robotizáció és az ez révén elérhető költséghatékony működés lesz.”
Sales oldali megközelítéssel éle Kiss László hozzátette: „ezért kell banki termékfejlesztésben azon gondolkozni, hogy milyen keretben lehet a bigtech cégeket tartani, hogy a bankoknak is fennmaradjon a margin megszerzésének esélye.”
„Az adat értéke - a funkcionális egységeken való átívelése és hasznosulása révén - növekedhet a szervezeten belül, amely megnehezíti a CF becslést és a generált érték számszerűsítését. Pénzügyi elemzés szempontjából ez a tény nem elhanyagolható, ezért szükséges elkezdeni gondolkozni azon, hogy a módszertanok jelenleg milyen mértékben képesek mindezt lekövetni, és szükség esetén biztosítani kell az alkalmazott modellek és módszerek revízióját." – kezdte Prisznyák Alexandra, amelyet Bóday Dániel kiegészített azzal a meglátással, hogy „Lasssan el kell kezdeni pedzegetni, hogy jók-e az alkalmazott metrikák, figyelembe véve, hogy esetenként az egyes KPI-ok is felülvizsgálatra szorulhatnak.”
A fogyasztói élmény, élményközpontú gazdaság területére terelve a témát, Prisznyák Alexandra felvetette, hogy „A fogyasztói élmény nyújtás tervezése perspektívából szemlélődve nem mindegy, hogy egy-egy invesztíció eredeti célja pontosan miben körvonalazódik, hiszen eltérő mérési módszerek folyamatba történő implementálását irányozzák elő. Nem minegy, hogy invesztíció célja tekintetében egy humanoid robot elhelyezése az ügyféltérben a versenytársakkal szemben történő megkülönböztető eszközként szolgál-e, avagy munkafolyamati transzformáció által elérhető költségmegtakarítások céljából történik. Az eltérő célok eltérő módszertani és méréséi módszereket kívánnak meg.”
Ezzel kapcsolatosan Bóday Dániel a marketingköltség kategorizálását emelte ki, míg Kiss László hozzátette: „Ez az egyik oka annak, hogy elkezdtek azon gondolkozni a Sales területen, hogy milyen paraméterek szükségesek ahhoz, hogy egy-egy ügyféltérben elhelyezett humanoid ne legyen ijesztő, idegen az ügyfelek számára, viszont érje el azt a célt, amiért létrehozták (ez esetben az értékesítés támogatása például az ügyféligények előtérképzése révén). A jelenlegi technológia ugyanakkor ezt így nem teszi lehetővé, vagy pedig nem olyan áron teszi lehetővé, hogy ennek ilyen formában lenne értelme.”
A szakterületek együttes megközelítésének fontosságát hangsúlyozva Prisznyák Alexandra kiemelte: „A stratégia, pénzügy, IT együttes vizsgálata elengedhetetlen a siker érdekében.” Kiss László ezen gondolatot erősítette, hozzátéve: „Az üzleti igényeknek be kell épülniük a stratégiába, mivel az IT által javasolt megoldások nem biztos, hogy implementálhatók a működésben. Alapvetően üzleti döntéseket kell meghatározni, amelyből le lehet vezetni a stratégiát. A pénzügynek pedig egyértelműen hozzá szükséges tennie a megtérülést.”
Bóday Dániel álláspontja alapján megerősítette az előadás során korábban elhangzottakat: „A forrást olyan dolgokra szükséges biztosítani, amelynek nem látjuk egyenlőre a végét és így a pénzügy, valamint IT nézőpontot valóban a stratégia képes összehozni.”
A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés egy 12 részes workshop sorozat, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az elkövetkező alkalmak időpontjáról és témaköréről itt találhat információt.
