A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés harmadik workshop előadása keretében továbbra is a szakma számára izgalmas és releváns kérdésekre kerestük a választ. A májusi alkalom a befektetés témakör köré fonódott: „Vásároljunk, vagy fejlesszünk?”, vendégelőadónk pedig Fischer András, az OTP Lab vezetője volt. A Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt., továbbiakban Bankárképző szervezésének; (Öcsi Béla, CEO; Prisznyák Alexandra, Program Manager; Regős Teréz, koordinátor) és szponzorainak köszönhetően a workshop előző és további előadásain a részvételi lehetőség ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ahogy Prisznyák Alexandra (Tanácsadó, Bankrobotika Program Manager, Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.) az előadás elején is megfogalmazta, az előadás célja kettős; egyrészt a pénzügyi területeken tett fejlesztéseket ismertetik a szakma kiváló szakemberei, továbbá támogatni és ösztönözni szeretné a jövő innovációs törekvéseit. Hazai és nemzetközi szakembereink összefogása a magyarországi Fintech kultúra fejlesztését kívánja elősegíteni és megalapozni.
„A sorozat egy naiv kezdeményezésként indult sales oldalról, hogy olyan közönséget szólíthassunk meg nyitott platformon, akiket tényleg érdekel a robotok világa, és szívesen kutatják velünk együtt a bankrobotika témaköreit. Szerencsére rengeteg embernek van arra igénye, hogy beszélgessünk erről, hiszen nem csak a bankszektor áll hatalmas kihívás előtt.” – kezdte meg az előadást Dobák László (OTP Bank Nyrt.).
- Robotok vagy natív IT fejlesztés?
Fischer András: „Natív IT fejlesztés nélkül robotok sem léteznének, tehát soha nem is volt szó natív fejlesztők leváltásáról, csupán kiegészítésükről. A robotjaink szoftvereken futnak, melyek repetitív, sokszor unalmas feladatok terhétől mentesítik dolgozóinkat, de természeten nekünk is fel kellett mérnünk, hogy melyik projekt milyen beavatkozást és munkaerőt igényel. Vannak sajnos olyan munkafolyamatok, melyek nem robotizálhatók.”
- Mik a robotfejlesztés előnyei?
Fischer András: „Hogy az emberi munkaerő kiváltása bizonyos folyamatoknál, illetve feladatok kapcsán előny vagy hátrány, azt az egyes vállalatok működése és korlátjai határozzák meg. A robotok abban tudnak segíteni, hogy a munkatársak az ismétlődő, alacsonyabb komplexitású munkafolyamatok helyett a nagyobb kreativitást és hozzáadott értéket jelentő feladatokra jusson több ideje. A robot a nap 24 órájában tud dolgozni, nem tart ebédszünetet, nem fárad el és gyorsabban tud a rendszerekben navigálni, „kattintgatni” mint egy ember. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a robotoknál gyakorlatilag nulla a hibaarány, nem fordul elő gondatlanságból vagy figyelmetlenségből fakadó tévedés. Mindezek addicionális üzleti előnyöket jelenthetnek egy cég számára.”
- Milyen költségelemekkel kell számolni egy robot fejlesztésekor?
Fischer András: „Mindenekelőtt érdemes azon elgondolkodni, hogy megtérül-e a fejlesztés, melyhez összehasonlítjuk a natív és automatizált folyamatok költségeit és eredményeit. Az előkészülés folyamata az OTP Lab-nál 9 szakaszból áll, ide tartozik az igényfelmérés, tervezés, fejlesztés, tesztelés, illetve a működtetés is. A fejlesztés jó esetben csak egyszeri kiadás, de a robotok fenntartása és korszerűsítése is költségekkel jár.”
- Mi szükséges a robotfejlesztéshez?
„Mindenekelőtt nemzetgazdasági szintű megértésre van szükség.” – emelte ki Dobák László. „Robotfejlesztéshez egyébként nem kell az automatizációban érintett társterületek részéről speciális hozzáértés, elég a szándék és nyitottság, mi pedig kiegészítjük tudásunkkal.” – egészítette ki Fischer András. „Illetve kezdetben valószínűleg szükség lehet executive szponzorra és megfelelő edukációra is, hiszen, ha a vezetésben nem is, de az operatív szinteken előfordulhat, hogy fenntartással fogadják a robotokat, ezeket kell előbb felszámolni.
A robotikával összefüggésben lévő, elidegeníthetetlen szervezetfejlesztés és változásmenedzsment mellett Prisznyák Alexandra az elhangzottak alapján ráirányította a figyelmet az invesztíció jellegére. „Az IT invesztíciók kezdeti projekt jellegét a szervezeti egységeket áthidaló, komplexebb megoldást követheti, amennyiben a szervezetbe való integrálás – a különböző funkcionális egységek kooperációja révén – sikeresen lezajlik. Ez esetben előrevetíthető, hogy az IT invesztíció – legyen az akár vásárolt, akár saját házon belüli fejlesztés keretében indított - előbb utóbb kinövi magát egy szervezeti „core value”-vá. Habár megjegyzendő, hogy másolható jellegénél fogva (pl.: licencek) ugyan maga meghatározó versenytényezővé hosszú távon nem válhat, feltétlenül hozzájárul a vállalat piaci versenyképességének fokozásához.”
- Mely részlegek a legnyitottabbak a robotizáció bevezetése kapcsán?
„A sales-ben biztos, hogy van helye a robotnak.” – válaszolt meg egy kérdést Kiss László (OTP Bank Nyrt.). „Szervezetek teljes spektrumán bevethetőek robotok, kevés terület van, ahol ne tudnánk őket alkalmazni.” – folytatta Fischer András.
Prisznyák Alexandra a szervezeti egységek érintettsége tekintetében kiemelte, hogy „…a funkcionális egységek közül kiemelkedik a compliance, a credit, biztonság, hitelezés- hitelelbírálási folyamat, amelyek mellett számos egyéb területen jelenik meg egyre gyakrabban a robotika. A kérdés sokkal inkább az körül körvonalazódik, hogy mennyiben valósul meg ez in-house fejlesztés vagy partnering tevékenység keretében. A siker érdekében minden vezetőnek nyitottnak kell lennie arra, hogy a szervezetbe e területeken valami újat integráljon és a szervezeti tudás gap-et megpróbálja zárni.”
- A robot vagy a management játszik kulcsszerepet a versenytényező által elérhető hosszú távú versenyelőny megteremtésében?
Tovább fűzve a gondolatmenetet, Prisznyák Alexandra ráirányította a figyelmet a stratégiai versenyképességek és hosszú távon elérhető versenyelőny megteremtésének kérdéskörére. „A kulcskérdés továbbra is az, hogy a versenytényező magához a robothoz, avagy a menedzsmenthez kötődik? A kérdés abból a szempontból releváns és fontos, hogy melyikre hárul a szerep, hogy a szervezeti alapot megteremtse és felvértezze a tanuló, tudásalapú szervezetet olyan képességekkel, amely nehezen másolható és egyedi értékteremtő tényezőként hozzájárul a versenyképesség megteremtésétéhez és hosszútávú fenntartásához. Ezzel kapcsolatosan a koncepcióm, hogy a digitális korszakban a versenyt maga az agilis menedzsment fogja eldönteni és meghatározni. Hiszen, amennyiben egy szervezet megfelelő, kompetens vezetőséggel rendelkezik – akik a piaci innovációkat és újdonságokat képesek integrálni a szervezetbe – képessé válik arra, hogy meghonosítsa a tanuló szervezet alapkövét és erre egyfajta digitális képességek tárházat építsen fel.”
A közönségszavazás révén a jelenlévők jelentős többsége szerint nem a jelenlegi technológia húzza magával, hogy milyen irányba megy a robotizáció, hanem a menedzsment – learning organization– szerepe lesz a siker kulcsa.
Dobák László: „Szükséges egy olyan workshop, amellyel 360 fokos kitekintéssel körbe járhatjuk a szervezetfejlesztés és learning organization témakörét, annak érdekében, hogy a szervezet és az egyén szintjén megvalósuló adoptációs szakaszt különböző nézőpontokból tekintsük át.”
Kiss László hozzáteszi, hogy „minden előny eliminálódik idővel a piacon. A valóságsíkunk az, hogy elérhetőek különböző technológiák. Sales-ben úgy fogalmazunk, hogy minden, ami megkülönböztet minket rövidtávon, azzal előnyhöz jutunk…most ez a digitalizáció. A verseny szerintem a Blue Ocean stratégiához hasonlít, tehát egy teljesen új platformra tudjuk helyezni a helyzetet, ami mindenképpen egyfajta management mindset-et igényel. Az értékteremtési maximumot mindig egyfajta egységnyi budget-ből kell kihozni, ami általában hatékonyság javítással, ez esetben a digitálisan elérhető technológiákkal kell, hogy párosuljon. Ezért be kell hozni azokat a technológiákat, amelyekkel aztán tulajdonosi szempontból többletértéket tudunk adni.”
Az előadás legvégére maradt egy nagyon érdekes témakör; a felelősség kérdése:
- Elképzelhető, hogy a managementben egy egyenértékű robot kapjon szerepet?
Fischer András: „Elsőre azt mondanám, hogy nem, habár lehet, hogy a tudomány egyszer idáig is eljut. Azt gondolom, hogy egy támogató, objektív és érzelemmentes gépnek nem kell a management tagjának lenni, eszközként tekintek rá. A vállalati kultúra és szemlélet az egyik legmeghatározóbb egy vállalat sikerességében, mindez nem érték egy robot számára.”
- Lehet egy robotnak önálló felelőssége?
Fischer András: „A mai jogrend szerint nem igazán. Önvezető autók balesetét követően sem a járművet büntetik, hanem a fejlesztőket vagy felelős jogi személyeket. Nagyobb feladatokat rájuk lehet majd bízni, de nagyobb felelősséget nem adnék a kezükbe.”
Prisznyák Alexandra az előadás zárásaként kiemelte, hogy „megállapíthatjuk tehát, hogy a szervezeti tanulás és innováció együttesen a digitalizációval kompatibilis szervezet kialakításához vezethet. A digitális szervezeti képességek kialakításával azon kulcsképességeket és kulcskompetenciákat szerezheti meg egy tanuló vállalat, amely hozzájárulhat a versenyképességének hosszútávú fenntartásához.”
A Bankrobotika kerekasztal beszélgetés egy 12 részes workshop sorozat, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az elkövetkező alkalmak időpontjáról és témaköréről itt találhat információt.
