Bozsik Balázs (CESGA holder), MVM élménybeszámolója a 2025-ös bécsi EFFAS Summer Schoolról
A rendezvénynek az Osztrák Nemzeti Bank patinás épülete adott otthont - hivatalos volta ellenére barátságos, csakúgy mint házigazdaként maga az intézmény.
A RegioJet vonatútról épp’ beestem a villamosozás után a nemzeti bank közgazdászának előadására: majdnem hasonló kérdésfelvetés fogadott, mint amin otthon is gondolkodhatunk: a magas infláció után helyreállt makro adatok és reálbér növekedés ellenére sem indul meg a lakossági fogyasztás. A közönségből feltett „miért nem?” kérdésre az őszinte válasz a „Nem tudjuk” volt – és ekkor azonnal éreztem, hogy egy izgalmas szakmai rendezvényre érkeztem meg, ahol nem ’újságíróknak’ szánt üzeneteket hallhatunk majd a szakértő kollégáktól.
A rendezvény két nagy témaköre közül nekem egyértelműen a vállalati jelentéstételi rész volt a fókuszom, de volt, hogy áthallgattam az infláció, kamatlábak és fix kamatozású eszközök (FI) témakörbe. Ez utóbbi röviden a globál makro, a geopolitika és a pénz- és tőkepiacok helyzetértékelésről szólt és nagyon tetszett az alapkezelők levezetése és érvelése a történésekről. Érződött, hogy a piaci tapasztalat és a jó megérzések mellett az akadémiai háttér is erős volt az előadóknál, mert az érveléseik jól követhetőek és precízek voltak.
Szórakoztató volt hallani a korszak jellemzésre alkalmas idézeteket, mint „Europe is a museum, Japan is a nursing home, China is a jail, and bitcoin is an experiment.” valamint, “I would rather be playing America’s hand than any other country in the world… you have to put your money somewhere, and the dollar is a good place to put it.”, amelyek már ma is klasszikusnak mondhatók.
Összességében egyet tudtam érteni azzal a gondolattal, hogy a dollár globális tartalékdeviza szerepe és az USA gazdasági ereje nem változik, de az USA által remélt irány, hogy dollár jelentősen gyengüljön több devizával szemben is, így azonnal átallokáltam fejben a saját megtakarításaimat.
A vállalati jelentések téma számomra a munkám miatt izgalmasabb volt. Az energiaszektorban az MVM Csoportnál dolgozom, ahol az ESG modell hatékony működtetésén és az ezt bemutató jelentéstételi feladatokon is dolgozom. Az amúgy száraz riporting téma legizgalmasabb feldolgozása a provokatív, workshop formátum volt, ahol még az ebéd utáni lankadó figyelem sem volt megengedve, mert a témavezető folyamatosan kérdezgette a résztvevőket. Nagyon kellett figyelni, mert a szakemberek több évtizedes múltja miatt a legtöbbször filozofikus szintre jutott el az előadó és a reflektáló megszólalások is. Például, amikor előkerült a „Book body language” kifejezés annak a kapcsán, hogy a jelentéstétel vajon bemutatni vagy éppen eltakarni és kozmetikázni akar-e lévén, hogy pont ez lenne a lényeg – „That’s the name of the game”.
Két fő téma volt a jelentéstételek kapcsán: IFRS 18 változása (income statement) és az ESG reporting helyzete, beleértve az európai kötelező jelentéstételi szabályozást CSRD-ESRS, EU taxonomy és CS3D továbbá az ISSB IFRS S1, S2 elvárásait is.
Az én fókuszom az ESG-n volt, minthogy az elmúlt öt évemet az önkéntes jelentési keretrendszerek fejlődésével, majd az EU kötelező jelentéstételi szabályozásának kialakulásával és a magyar transzpozíció megértésével töltöttem. Itt is a legnagyobb értéket az időszakokat átfogó tudás és perspektíva adta, ami el tudta helyezni a kialakult EU-s szabályozási törekvés emészthetetlenül komplex eredményét, majd a Bizottság kényszerű felismerését a versenyképesség és a vállalati ESG adminisztrációs terhek vélt vagy valós összefüggése kapcsán, amely végül az ’Omnibus’ néven futó egyszerűsítés ill. időhúzás irányába mozdult el.
Mindenkinek meglehet a véleménye, hogy a versenyképesség és a fenntarthatóság kérdése hogyan változzon Európában, de én kevésbé hiszek a ’megmentendő’ iparágak megújulásában és az a tény sem kérdés, hogy Európa mind energiahordozók és nyersanyagok tekintetében jelentős importkitettséggel rendelkezik és mára ez egyértelműen geopolitikai és biztonságpolitikai kérdés.
Természetesen a vállalati jelentések kapcsán sem kerülhettük meg az AI (mesterséges intelligencia) és az LLM (Nagy nyelvi modell) kérdését. Az AI elterjedése előtt a jellemző megoldások a központi adatbázisokat és a metainformációkat tartalmazó taggelést erőltette (ESAP ESEF), mert az akkori jelentésolvasó robotok így tudták értelmezni a vállalati számokat, de ma már az LLM betanítható speciális szövegalapokon hasonlóan jó eredményre. Így valóban kérdéses, hogy a két megoldás közül melyik marad irányadó vagy hogyan éljenek együtt.
Sajnos a kérdésről folytatott közös gondolkodás rövid túl rövid volt, de izgalmas volt, hogy a facilitátorok a második napon is valós vállalati jelentéseket hoztak példaként (Inditex, Carefour, Siemens, Deutsche Telekom) és érezhető volt, hogy egy tapasztalt szakember végtelen sok szempont mentén képes egyszerre feldolgozni egy ilyen dokumentumot. Az más kérdés, hogy 1000 jelentésből adatgyűjtés már sokkal indokoltabb lehet egy robot megoldással.
Miért érdemes részt venni az EFFAS Summer School rendezvényen?
Nos a Bankárképző CEFA-diplomásainak és az EFFAS-vonatkozású képzésben részt vevőknek szerintem evidens. A magyar ’delegáció’ most még kisebb volt, de biztosan nőni fog, mivel a CEFA program mellett az elmúlt évek ESG hype-jára szinte elsőként kínált diplomaprogramot és rövidebb képzéseket az EFFAS és a Bankárképző, amelyek azóta is nagyon népszerűek. A hazai CESGA-holderek száma is dinamikusan bővül, így reményeink szerint bővül a hazai CEFA, CESGA alumni network is.
Ha valaki a nyári egyetem helyett a diplomát adó kurzusok kihívásait keresi, örülhet, mert izgalmas tananyaggal indul az ECRA (EFFAS Certified Climate Risk Analyst), amely egyszerre lehet izgalmas a vállalati oldal kibocsátóinak és a finanszírozási szereplőknek is.
Bozsik Balázs (CESGA holder)
kiemelt fenntarthatósági és ESG tanácsadó | MVM
Itt tudhatsz meg többet a képzésekről:
