Gyura Gáborral beszélgettünk, aki az ENSZ (UNEPFI - United Nations Environment Programme Finance Initiative) szakértője
Sokak számára még új, hogy a pénzügyek is lehetnek zöldek, miközben a cégek kapkodják a fejüket, hogy még egy ESG-jelentést el kell készíteniük. Hogyan kerültél kapcsolatba fenntartható pénzügyek témával, mióta foglalkozol a területtel?
Bár a környezeti válság mint magánembert már régebben foglalkoztatott, a munkámban 2015-ben kezdtem el tudatosan foglalkozni a környezeti fenntarthatósággal: először a doktori tanulmányaim során mint kutatási témával, majd később az MNB felügyeleti területén mint egy új típusú kockázati vezérlővel, mely mind a szabályozó hatóságoknak, mind a piaci szereplőknek új kérdéseket, teendőket generál. Azt egészen biztosan nem gondoltam 8-10 évvel ezelőtt, hogy az ESG illletve a fenntarthatóság ilyen gyorsan berobban a pénzügyekbe!
Van, aki szerint a zöld pénzügyek csak humbug, mások szerint végre egy eszköz a kezünkben, hogy például a megtakarításunkról eldönthetjük, hogy klímabarát cégeket finanszírozunk vagy sem. Te hogy látod?
Abszolút megértem azokat, akikben van némi szkepszis, és egy-egy ESG termék kapcsán megkérdőjelezik, hogy annak a befektetéseken keresztül van-e bármilyen valódi hatása a fenntarthatóságra. A fogalmak kapcsán még sok félreértelmezés van olykor a piaci szereplőknél is, a befektetők körében pedig kifejezetten jellemzőek a félreértések. Például összemosódnak az ESG-tényezőket hangsúlyosan figyelembe vevő, de környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági céllal nem rendelkező termékek és azok, a - hazánkban sajnos szinte ma még alig létező - befektetések, melyeknek viszont éppen a pozitív hatás a lényege. A szabályozás szerencsére lefektetett sok alapvető definíciót, kötelező tesz hasznos információk, mutatók bemutatását a befektetőknek, azaz most már azon tudunk dolgozni, hogy a különböző termékek be tudják tölteni a nekik szánt célt, ami lehet a hozam/kockázati tulajdonságok javítása az ESG tényezőkkel, vagy maga az impact befektetés. Személyesen nagyon remélem, hogy ez utóbbiakból is egyre több lesz, és így tényleg tudnak segíteni a befektetések a nemzetközi, sőt akár a hazai klíma- vagy éppen biodiverzitási célokban.
Banki, befektetési termékeket értékesítő prémium és privát bankároktól már az ügyfelek is elvárják, hogy ESG-, SRI- vagy impact alapot tudjanak ajánlani és értsék is ezeket. Miért érdemes az EFPA ESG-Tanácsadó képzésen részt venni? Hogyan tudják a munkájukban hasznosítani az elhangzottakat?
A kérdésben ott a válasz is: mert egy valós, növekvő ügyéligényről van szó. Persze a realitás talaján kell maradnunk, és be kell látni, hogy itthon még szerény a fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező, látható befektetői réteg. A trend azonban létezik, és azt mutatja: ha késéssel is, de itthon is egyre inkább igaz lesz, hogy a magasabb képzettségű, tájékozottabb, illetve módosabb rétegek keresni fogják ezeket a befektetéseket. A prémium és privát bankároknak még sok teendője van abban, hogy a témával még csak most ismerkedő ügyfeleket képbe hozzák az ESG vagy fenntarthatósági célú befektetésekkel kapcsolatban, ide értve természetesen ezek kockázatait, korlátait is. Szerintem már csak azért is igyekeznie kell a hazai szolgáltatóknak, mert éppen a szofisztikáltabb ügyfelek ma online könnyen hozzáférnek a külföldi termékekhez. Noha a klasszikus, személyes közreműködésen alapuló private bankinget ez a kockázat kevéssé érinti, ám szerintem a prémium szegmensben a fenntarthatóság iránt fogékonyak nem fognak várni a hazai kínálatra. Miért tennék? Például alacsony költséggel mindenki számára elérhetők a külföldi szolgáltatók Párizsi Klímamegállapodásnak megfelelő ETF-ei. Szóval aki még esetleg alszik, annak ideje felébrednie, hiszen a verseny már zajlik...Az ESG tanácsadó képzés pedig épp arra jó, hogy benevezzünk ebbe a versenybe.
A vagyonkezelőknek (és a pénzügyi tanácsadással foglalkozóknak) a fenntarthatósági jellemzőkről pedig SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) jelentést kell készíteniük. Bár a Rendelet 2021-ben hatályba lépett, folyamatos a finomhangolás. Mesélnél ezekről?
Valóban, az SFDR szabályozás hatalamas változásokat hozott, pláne itthon, ahol több alapkezelőnek szinte a nulláról kellett felépítenie az ESG kockázatok kezelésére vonatkozó folyamatokat, adatokat gyűjtenie és akár ESG termékeket kialakítani. Az első nagy hullám a 2021-22-es hatálybalépéskor lezajlott, és az alapokat több-kevesebb sikerrel mindenki lefektette, melyet már az MNB is ellenőriz a vizsgálatok során. Azonban itt nem állhatunk meg. Egyrészt, tapasztalataim szerint az alapozás után több hazai szereplő is termékfejlesztésbe kezdett az SFDR szabályai mentén, ami örvendetes fejlemény. Másrészt maga az SFDR is kicsit mozgó célpont: szinte minden hónapban érkeznek új állásfoglalások az Európai Bizottságtól az ESMA-tól a szabályozás alkalmazására vonatkozóan, készülnek finomhangoló módosítások valamint belátható időn belül az SFDR első nagy felülvizsgálata is kopogtat majd. Szerintem a következő három évben még bőven lesz tehát teendő az SFDR kapcsán. De bízhatunk abban, hogy nem csak a compliance terhet érzik majd a hazai szereplők is, hanem a kinyíló termékfejlesztési lehetőségeket is.
Szerinted mi az, ami a legtöbb félreértést okozza vagy pontosításra szorul az SFDR témán belül?
Rengeteg ilyen van! De ha egyet kellene kiemelnem, akkor az a "fenntartható befektetés" fogalma. Ez az SFDR "lelke", mely tulajdonképpen azt szolgálná, hogy mind az alapkezelők, mind a befektetők értsék, mikor igaz például egy részvény- vagy kötvénybefektetésről, hogy annak tényleges, mérhető pozitív hatása van, miközben elkerüli a nemszándékolt károkat. Lehet-e ilyen egy olajcég zöld kötvénye? Vagy egy fast-fashion vállalat fenntarthatósághoz kötött kötvénye, melyben például a körkörös gazdaságra vonatkozó vállalásokat tesz? Ezek az igazán izgalmas kérdések, mellyel itthon és külföldön is sokan küzdenek még.
Kinek és miben nyújt segítséget a „Befektetési ESG közzétételek – SFDR haladóknak!” e-learning tanfolyam?
Ez a képzés nem a kezdőknek szól, hanem azoknak, akik már tisztában vannak az SFDR-szabályozás céljával, főbb elemeivel, de a gyakorlati alkalmazásban elakadnak, bizonytalanok. Sokan vannak, akik a jogszabályi megfelelésben szeretnének biztosra menni, és hiányosságokat megszüntetni, és olyanok is, akik terméket szeretnének fejleszteni, és minél inkább üzletileg "kitölteni" az SFDR által kijelölt kereteket. A képzésbe éppen ezért igyekeztem összesűríteni a legfontosabb, leggyakoribb kérdéseket, melyeket itthon vagy külföldön látok, hallok.
Várjuk Önt is! Részletek:
EFPA ESG Befektetési Tanácsadó képzés
Befektetési ESG közzétételek – SFDR haladóknak!
Az interjút készítették: Marsi Erika és Mayer-Timári Júlia (Bankárképző)
