Interjúalanyunk VAP és CEFA képzésünk oktatója, valamint a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere, Szabó Balázs.
Először is sok szeretettel gratulálunk, hogy bekerültél idén a Forbes magazin „30 sikeres magyar 30 alatt” klubjába!
- Minek köszönhető, hogy ilyen fiatalon sikeres portfóliómenedzser lettél?
Szerencsésnek érzem magam, hogy egyetem után rögtön rátaláltam egy szakmára, amit nagyon szeretek. Általában véve érdekelt a közgazdaságtan és a társadalomtudományok, de egészen a mesterszak végéig eszembe sem jutott, hogy tőzsdével foglalkozzak, vagy hogy egy alapkezelőben fogok dolgozni. Utólag örülök, hogy így alakult, már hat éve vagyok a Hold Alapkezelőben és még sokáig tervezek itt lenni. Kicsit több, mint három éve lettem portfóliómenedzser, a Hold Expedíció alapot kezelem elsősorban fundamentális befektetői szemlélettel, ami egy abszolút hozamos alap. Évesítve körülbelül 8%-os hozamot csináltam az alap ügyfeleinek, amit közepesen jónak mondanék. A kérdésben szereplő „sikeres” szót is kontextusba helyezném: szerintem ez a szakma arról szól, hogy hosszútávon, akár tíz éves távon kell stabilan jól teljesíteni, akkor látja magát az ember és a szakma is sikeresnek, ügyfelek felé is úgy hiteles a teljesítmény. Úgyhogy még hosszú út van előttem, mindenesetre örülök, hogy sikerrel talpon maradtam a koronavírus okozta nagy tőzsdei mozgások után.
- Mitől lesz valaki sikeres ebben a szakmában?
A tőzsde szó hallatán sokaknak az jut eszébe, hogy ez az egész szerencse kérdése. Rövidtávon ezzel egyet is tudok érteni, hosszútávon nézve szerintem ez a szakma is olyan, mint minden másik: tehetség és sok munka kell hozzá. Amit mindenképpen kiemelnék, hogy az embernek szembe kell tudnia néznie saját magával, a döntéseivel. Hol torzít a gondolkodásom? Mit láthatok én jobban, mint a piaci szereplők átlaga? Mi az, amihez nem értek, és hozzá sem szabad nyúlnom? Mikor ragadok bele egy veszteséges pozícióba, amit racionálisan már rég fel kellett volna adnom? Mikor vagyok túlzottan magabiztos? Ezek mind olyan dilemmák, amihez nem elég tudományos értelemben vett módon képzettnek lenni, de a gyakorlat során fontos tisztán gondolkodni ezekről.
- Miért szereted ezt a pályát és kinek javasolnád?
A globális makrogazdaság eseményit követni, különböző szektorok vállalatait elemezni intellektuálisan nagyon izgalmas, változatos munka, miközben nagy szabadsága is van az embernek. Itt van előttem egy végtelennek tűnő univerzum, nekem pedig meg kell benne keresnem azokat a befektetési lehetőségeket, melyekkel pénzt tudok csinálni. Egyszerre kell lényeglátónak és kreatívnak lenni. Ha az ember portfóliómenedzser, folyamatos visszacsatolás éri a döntéseivel kapcsolatban, hiszen a tőzsdei árfolyamok folyamatosan mozognak, unalmas percektől tehát nem kell tartani.
Mivel ugyanez a munka legnagyobb nehézsége is, a negatívumokra is felhívnám a figyelmet. Hiába mondtam éppen az előbb, hogy a teljesítményt hosszabb távon érdemes nézni, az ember nem így működik, a kedvét sokszor a közelmúlt eseményei határozzák meg, hogy az elmúlt napokban vagy hetekben mi történt a tőzsdén, éppen nyertem vagy veszítettem. A portfólió menedzser teljesítménye az alapjának hozamával, gyakorlatilag egy számban kifejezhető, ami naponta változik és fent van az interneten. Ezzel akkor is együtt kell tudni élni, amikor ez a szám negatív és az embert kudarcok érik. Ezt tapasztalatból mondom: ha valaki megnézi az Expedíció alap árfolyamának grafikonját, akkor láthatja, hogy veszteségekkel kezdtem a karrierem, a nehéz helyzetekben is ki kellett tartani. Az orvos, az ügyvéd vagy a vállalati tanácsadó munkája is másképpen stresszes, ennek a foglalkozásnak is megvannak a maga sajátos nehézségei. Azoknak javasolnám ezt a szakmát, akik jól tudják kezelni a nyomást és ezzel együtt is jól érzik magukat a mindennapokban.
- Hogyan képzeljünk el egy alapkezelőt belülről? Mik a ranglétra lépcsőfokai?
A világ pénzügyi központjaiban, Londonban vagy New Yorkban, ahol több pénzzel és nagyobb szervezetekben űzik ezt a szakmát, sokkal jobban elválnak a szerepek és a ranglétra lépcsőfokai is. De nagyvonalakban mindenhol elmondható, hogy az ember elemzőként kezd, először néhány szektorról és azokon belül tevékenykedő vállalatokról ír alapos elemzéseket. Következő lépcsőfok, hogy az elemző egyre közelebb kerül egy vagy több portfóliókezelőhöz, maga is kiválaszthatja melyik szektorral érdemes aktuálisan foglalkozni, belelát a konkrét befektetési döntésekbe. A harmadik állomás pedig maga a portfóliómenedzserség, amikor az elemzőből döntéshozó lesz, nem meggyőzni kell másokat, hanem dönteni, és felelősséget vállalni. Portfóliómenedzserként pedig a minél szabadabb, limitek nélküli döntéshozatal, illetve elsősorban a kezelt vagyon mértéke jelenti az előrelépést.
Egy olyan cégben, mint a Hold Alapkezelő, ahol körülbelül tizenketten dolgozunk a portfóliókezelő csapatban, ezek a szerepek néha összemosódnak, akik portfóliót kezelnek, azok is szánnak időt az elemzésre. Én is erre vagyok egy példa: bár kezelek saját portfóliót, de az időm nagy részét elemzéssel töltöm, ha pedig más menedzserek számára vonzó befektetéssel állok elő, akkor az bekerülhet az ő alapjaikba is. Az persze nálunk is megvan, hogy a ranglétra csúcsán azok vannak, akik a legtöbb pénzért felelősek, és nekik kevesebb idejük marad elemzésre, több a döntéshozatalra.
- Hogyan kerültél először kapcsolatba a Bankárképzővel és mik voltak az első benyomásaid?
Még egyetemistaként jelentkeztem a Bankárképző által szervezett mentorprogramba, ahol körülbelül nyolc-tíz felsővezető mellé kerül egy-egy egyetemista mentoráltnak, ez potenciálisan gyakornoki helyet is jelenthet a mentor munkahelyén, velem is így történt akkoriban. A program ma is létezik, szerintem egyetemistaként érdemes jelentkezni.
Három évvel ezelőtt ettől teljesen függetlenül jött a lehetőség, hogy vállalatértékelést tanítsak a Bankárképzőben, a CEFA program keretében. Mivel az intézménytől már kaptam egy jó lehetőséget, pozitív várakozásokkal érkeztem. Az egyik első benyomásom, hogy a hallgatók nagyon különböző háttérrel érkeznek, egyrészt konkrét szakmai tudást tekintve, másrészt hogy milyen pozícióban, iparágban dolgoznak. Ez akkor is igaz, ha azért a többség persze a pénzügyi szférából jön. Szerintem a kurzusok interaktív részeit érdekesebbé teszi ez a diverz háttér. Azt is szoktam élvezni, ha az esti kurzus után marad idő sörözésre a hallgatókkal, vagy az egész napos oktatás ebédszünetében folytatjuk az órán felmerült témákat. Ennek a diverzitásnak a hátrányaival már kevésbé találkozom: mivel a vállalatértékelés kurzus a CEFA program utolsó félévében van, a közös szakmai alapok is jórészt adottak, amire könnyebb építkezni.
- Oktatóként és gyakorlati szakemberként kinek ajánlanád a VAP, illetve a CEFA képzéseket?
A VAP (Vagyon, Alap, Portfólió) egy alapozó képzés, azoknak ajánlanám, akiknek nincs pénzügyi végzettségük: egyrészt olyanoknak, akik másik szakmában dolgoznak és alapismereteket szereznének a pénzügyi világról, másrészt azoknak, akik pénzügyi szférában dolgoznak, de a munkájuk nem kapcsolódik szorosan ezekhez a területekhez. A CEFA képzés jóval nagyobb elköteleződést igényel: én ezt nagyjából egy pénzügy mesterszak helyettesítőnek látom már dolgozó emberek számára, azoknak ajánlom, akik szakmájukból vagy érdeklődésükből fakadóan mélyebben elmerülnének a pénzügyek, befektetések világában.
- Matolcsy György nemrégiben azt nyilatkozta, hogy „Egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban”. Te mit gondolsz erről, mennyire vagy optimista?
A korszellem ma a gazdaságpolitikában nagyon leegyszerűsítve azt mondja, ha gyenge a gazdasági növekedés, vess be mindent: tartsd nullán a kamatokat, mennyiségi lazítással a hosszú kamatokat is, az állam költsön sokat, a költségvetések bátran menjenek negatívba, hiszen egy ország a saját devizájában bármeddig eladósodhat. És valóban, bár a 2008-as pénzügyi válság nagy volt és sokáig tartott, eleinte ezeket az eszközöket is bátortalanabbul használták, végül fellendültek a gazdaságok. Ugyanezek a módszerek most a koronavírus válság során is segítettek. Igaz, hogy közben eszközárbuborékok fújódhatnak, de amíg nincs tartósabban magas infláció, addig lehet stimulálni, nem jelentenek problémát az adóssághegyek. Én nem vagyok ennyire pesszimista, hogy ez komoly valószínűséggel erős pénzügyi válsághoz vezetne. Legalább ekkora eséllyel el tudom képzelni azt is, hogy ez a gazdaságpolitika statgflációt eredményez, ahol alacsony növekedés mellett magas infláció lesz. Egyszer csak azt látjuk majd, hogy adott egység növekedés eléréséhez egyre több hitelfelvételre lesz szükség, és ezek negatív mellékhatásai mellett már nem éri majd meg ezt az eszközt alkalmazni. Ez inkább egy kifulladásszerű lassulást jelent majd, nem egy hirtelen zuhanást.
- Sikeres portfóliómenedzserként biztos sok ismerősödtől megkapod a kérdést, hogy mibe érdemes most fektetni. Mondanál nekünk is egy tippet?
Távolabbról kezdeném. Az ismerőseim körében, de a statisztikák is ezt mutatják, meglepően sokan tartják a kisebb-nagyobb megtakarításukat bankbetétben, nem foglalkoznak vele, így biztosan nulla hozamot érnek el. Ha már csak kockázatmentes befektetésben gondolkozik valaki, akkor is érdemes ezt a pénzt Magyar Állampapír Pluszba tenni, hiszen akkor átlagosan kb. 5% nominális hozamot lehet elérni öt év alatt. Emellett azt is gondolom, hogy kockázatos befektetésnek is helye van a portfólióban, szerintem vannak ennél magasabb megtérülést ígérő részvények a piacon, akár euróban is, ilyeneket igyekszem tartani a Hold Expedíció Alapban. Ugyanígy részvényalap kategóriában szoktam ajánlani a Hold Részvény Befektetési Alapot, Cser Tamás kollégám vezetésével a csapatunkon belül velem együtt öt-hat elemző dolgozik azon, hogy ebben az alapban mindig a legvonzóbb részvényeket tartsuk. Ez az alap átlagosan évi 12,5%-ot csinált az elmúlt tíz évben az ügyfeleknek. Egy-egy konkrét részvényt most nem szeretnék kiemelni, de aki kíváncsi akár az én, akár más alapkezelők kedvenc részvénybefektetéseire, az meg tudja azt nézni a féléves, illetve éves kimutatásokat, ahol az egyes pozíciók méretezései is megtalálhatóak. Ha jól tudom külföldön is mindenhol elvárás ezeknek a kimutatásoknak az elkészítése, így a nemzetközileg híres befektetők portfóliójába is bele lehet nézni.
