Trump elnök az elmúlt napokban kérte meg a SEC-et, az Amerikai Értékpapírpiaci és Tőzsdefelügyeletet, hogy tanulmányozza a féléves jelentési határidőre való áttérés lehetőségét. Ez kiváltaná a jelenlegi formanyomtatványok negyedéves benyújtására vonatkozó követelményt. Az évek során sok menedzsertől lehetett hallani, arra panaszkodtak, hogy a negyedéves bevételekre nehezedő nyomás megnehezíti a hosszú távú célokra való összpontosítást.
Egyes vezetők aktívan támogatják a negyedéves jelentéskészítést. Az ellenzők attól tartanak, hogy a negyedéves jelentések tiltása nem ösztönzi a hosszú távú befektetéseket, és nem fog véget vetni a jövedelem optimalizálásának. Emellett még azért is aggódnak, hogy a menedzserek egyszerűen megszűnnek a negyedéves számok kiegyenlítésén dolgozni, és helyette majd a féléves számok kisimításával foglalkoznak. Ezenkívül az évi két beszámoló kevésbé teszi átláthatóvá a vállalatokat a jövőben. Egyesek azzal érvelnek, hogy egy ilyen változásnak nem igazán lenne hatása, mert az elemzők nyomást gyakorolnak a cégekre a negyedéves jelentések fenntartására vonatkozóan. Mi tükrözi a legjobban, hogy mi történne, ha az Egyesült Államok megtiltaná a negyedéves jelentést? Milyen nem kívánt következményekkel járhat egy ilyen lépés?
Ezek olyan spekulatív kérdések, amelyekre általában nagyon nehéz válaszolni. Szerencsére az Egyesült Királyságban tanulhatunk egy hasonló kísérletből. 2007-ben az Egyesült Királyság megkövetelte, hogy cégei kezdjenek el negyedéves jelentéseket készíteni. Azonban az FCA, az Egyesült Királyság felügyelete megszüntette a kötelező negyedéves jelentéstétel követelményét 2014-ben.
Ezeket a változásokat többen tanulmányozták és ezek alapján - mint mindig - a valóság valahol a két szélsőséges elképzelés közé esik. A negyedéves beszámolástól való eltérés nem zárta ki a vállalati rövidtávú cél optimalizálást és jövedelemkezelést, de a teljes átláthatóságot sem tette tönkre, így a befektetőknek nem kellett sötétben tapogatózniuk. Amikor az Egyesült Királyság megkezdte a kötelező negyedéves jelentéskészítést, nem eredményezett kevesebb befektetést. Az Egyesült Királyságban a kötelező negyedéves jelentések bevezetése után nem találtak jelentős változást a vállalati befektetések mértékében. A gyakori jelentések viszont növelték az elemzők pontosságát. Az Egyesült Királyságban lévő vállalatok elemzői lefedettsége nőtt a gyakoribb kötelező jelentések bevezetése után, ami azt jelenti, hogy több cégnek legalább egy kijelölt elemzője volt a jelentéstételt követően.
És mi történt, amikor az Egyesült Királyság megszüntette a negyedéves jelentéstételi követelményt? 2014. november 7-én az FCA új politikát írt elő, mely szerint a cégeknek nem volt szükségük negyedéves nyilatkozatok közzétételére. Ezt követően a vizsgált cégeknek csak kis száma (mindössze 9%) állította le a negyedéves jelentést, valószínűleg azért, mert a vállaltok nem akarnak azzal kitűnni, hogy valamit rejtegetnek. Az a néhány cég, ami megszakította a negyedéves jelentések publikálását, elvesztette az elemzői lefedettséget.
Ha Trump elnök úr javaslata mást nem is, de annyit elér, hogy a cégek a negyedéves EPS-célkitűzéseken túl a részvényesekkel mélyebb tárgyalásokat folytatnak a valós értékteremtésről és hosszú távú terveikről; ami már sikernek tekinthető. Ezeknek a megbeszéléseknek egyre gyakoribbá kell válniuk, függetlenül attól, hogy a vállalatok évente négyszer vagy kétszer tesznek-e jelentést.
Ha érdekli, milyen információkat lehet jelenleg egy negyedéves jelentésből kiolvasni, jöjjön el VAP - Vagyon, Alap, Portfólió képzésünkre!
Forrás: https://hbr.org/2018/09/what-would-happen-if-the-u-s-stopped-requiring-quarterly-earnings-reports
