Legújabb interjúnk volt hallgatónkkal, Beregszászi Mátéval, a Diófa Alapkezelő szenior portfóliókezelőjével készült, akit a Privátbankár.hu „AZ ÉV FELTÖREKVŐ PORTFÓLIÓMENEDZSERE 2022” címre is jelölt.
Ebből az alkalomból tettünk fel Máténak pár kérdést, hogy megtudjuk, milyen út és ráhatás vezette el őt a portfóliók, befektetések kezeléséig.
- Milyen feladatkörök vannak egy alapkezelőnél?
Sokrétűek a feladatok. Az alapkezelőn belül több területet különíthetünk el, és az egyes területek kisebb-nagyobb mértékben kapcsolatban állnak egymással, vagy kiegészítik egymást. Általánosságban elmondható, hogy az Alapkezelő a teljes befektetésnek és az adott befektetési terméknek szinte az egész életútját végigköveti. Saját kutatásaink és elemzéseink által, a befektetési trendek követésével vagy értékesítői partnereink közvetítésével, de akár egy adott ügyfél igényére szabottan megszületik egy termékötlet, melyet követően az ötletből egy befektetési alap jön létre részletes befektetési szabályokkal, megfelelve a különböző jogszabályi és dokumentációs elvárásoknak. Ez leginkább az üzletfejlesztési, értékesítéstámogatói és jogi területhez kapcsolódik. De vagyonmérettől függően közvetlen vagyonkezelés is végezhető, illetve az intézményi ügyfelek (pl. nyugdíjpénztárak) jellemzően konkrétabb elképzelésekkel, előre kialakított keretrendszerrel, ún. befektetési politikával keresik meg az Alapkezelőket.
Ezt követően a portfólió kezelése során folyamatosan, tényleges befektetési döntéseket kell hoznia a portfóliókezelőknek (front office terület) a befektetési politika adta lehetőségeken belül. Ez különböző befektetési limiteket jelenthet (például hány % részvény- vagy kötvényjellegű eszközt lehet vásárolni). Ebben a keretrendszerben a portfóliókezelő a legjobb tudása szerint a lehető legjobb megoldást, legígéretesebb befektetési eszközöket keresi. A befektetési döntéshozatalnak van egy elemzési/kiválasztási folyamata, amíg eljutunk odáig, hogy melyik lesz a legjobb befektetési eszköz az adott keretrendszerben. A front office területhez tartozó elemzői és portfóliókezelői (befektetési döntéshozatali) feladatkörök megosztása alapkezelőnként eltérő lehet, van, ahol független elemzők dolgoznak, van, ahol a portfóliókezelői és az elemzői feladatok nincsenek szétválasztva.
A döntések meghozatalát követően azokat végre is kell hajtani (tranzakció megkötése – még mindig front office terület), a megkötött tranzakciót el is kell számolni (utalás végrehajtása, értékpapír-transzfer), és emellett szükség van a portfóliók nyilvántartására, napi értékük (nettó eszközérték, árfolyam) meghatározására, hiszen az ügyfelek naprakészen szeretnék tudni, hogy befektetésük az adott napon mennyit is ér pontosan. A tranzakciók elszámolása és az eszközérték meghatározása a back office terület feladata. A portfóliókról az ügyfelek részére különböző részletezettségű beszámolókat és riportokat kell készíteni, mely részben elemzői (front office), részben operációs (back office / mid office) feladat.
Mindezek mellett kapcsolódó terület a kockázatkezelés, ami leginkább a befektetési döntéshozatali területhez áll a legközelebb: a portfóliókezelők azonosítják, elemzik és mérik a befektetések különböző típusú kockázatát vagy a kezelt portfóliók aggregált kockázatát különböző mutatók alapján. Részben a porfóliókezelőket is felügyelik, abból a megfontolásból, hogy ne történjen túlzott kockázatvállalás.
Egyre több alapkezelő szeret önállóan megjelenni akár hirdetési felületeken, akár PR-cikkben, saját privátbankárokkal keres új, és szolgál ki meglévő ügyfeleket, így a marketing és az értékesítési terület is nagy hangsúlyt kap.
Ezenkívül a befektetési alapokról is könyvelést, éves mérleget kell készíteni, mely a könyvelési, számviteli terület feladata. Ez a cég méretétől függően lehet kiszervezett feladat vagy cégen belül is elvégezhető projekt.
A portfóliókezelői területen belül a hazai piacon arra is van példa, hogy az ingatlan és értékpapír típusú befektetések kezelését egymástól elkülönülő területként tartják nyilván az adott alapkezelőn belül. - Hogy épül fel a Diófa?
Az alapkezelők létszáma és szervezeti felépítése attól is függ, hogy az adott alapkezelő mennyire sokrétű és milyen számosságú portfóliót kezel – a sokrétűség alatt leginkább a befektetési eszközosztályokat értem. A fentiektől függően egy hazai alapkezelő cég 10-20, de komplexitásától függően akár 50-100 főből is állhat. A Diófánál értékpapíros és ingatlanbefektetési terület is van, de ezek mellett magánszemélyeknek privát vagyonkezelést is végzünk, illetve magántőke-befektetésekkel is foglalkozunk, ami a hazai piacon komplex szereplővé tesz minket.
Az a helyzet, hogy a 2009 óta tevékenykedő Diófa Alapkezelő mára az egyik meghatározó szereplővé vált az alapkezelői piacon. A Diófa Alapkezelő által menedzselt befektetési portfólió összértéke meghaladja a 460 milliárd forintot. Több mint 360 milliárd forintnyi vagyont kezel befektetési alapokban, valamint magánnyugdíjpénztárak, biztosító társaságok és egyéb intézményi befektetők számára is nyújt vagyonkezelési szolgáltatásokat. Mindezek mellett a Diófa Alapkezelő kezeli Magyarország 3. legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot. 2014 óta pedig prémium vagyonkezelési szolgáltatással is foglalkozik. - Hogyan alakult a te pályafutásod és mit csinál pontosan egy portfóliókezelő?
Már gyakornokként, illetve juniorként is közvetlenül a portfóliókezelők mellett ültem, és igyekeztem mindenféle tudást elsajátítani a tankönyveken és a tanulmányokon túl a tőzsdéről, a tőkepiacok, gazdasági folyamatok működéséről és hatásairól, a befektetési döntéshozatalról. Tehát mindent, ami lehetővé teszi, hogy egy portfóliómenedzser hatékonyan és eredményesen tudjon dolgozni, portfóliója minél jobb hozamot érjen el. A portfóliókezelők munkája jellemzően ezen feladatok és a befektetési döntéshozatal köré épül, nélkülözhetetlen a piac működésének és a befektetési lehetőségeknek ismerete, elemzése egy jó döntés meghozatalához.
Emellett egy portfóliókezelőnek tisztában kell lennie – ha nem is a teljes munkafolyamat szintjén – egyéb ismeretekkel (pl. a befektetési limitekkel, az ügyletek elszámolásának menetével, a befektetési alapok alapvető működésével és felépítésével, szabályozásával), hogy hatékonyan és hibamentesen tudja végezni a munkáját. Emellett tudnia kell prezentálnia is tőkepiaci várakozásait vagy portfóliójának elért eredményét. Ezeken a pontokon például fontos a különböző társterületek együttműködése. - Mit tarthatunk általánosságban a legnagyobb kihívásnak a befektetési piac és egy portfóliókezelő munkájában?
A gazdasági folyamatok, a tőkepiaci trendek, a befektetési eszközök értékeltsége állandó változásban vannak – ezeknek az összefüggéseknek a megértése, és a helyes következtetések levonása talán a legnagyobb kihívás, ami mindenképpen állandó naprakészséget igényel, a befektetési lehetőségeket folyamatosan vizsgálni kell. Ugyanis a nem professzionális befektetők óvatosabban és lassabban alkalmazkodnak, hiszen a rendelkezésükre álló információban és a szaktudásban „hátrányban” vannak. Így sokszor helyettük is alkalmazkodunk kell a változásokhoz, érintse az akár a tőzsdét, a befektetési keretrendszereket, szabályozásokat, melyben folyamatosan igyekszünk jó döntéseket hozni. A mostani időszak különösen fontossá teszi ezt, elég csak a háború kitörését, az infláció felfutását, a hosszú évek óta nem látott jegybanki kamatemeléseket és a tőzsdei korrekciót megemlíteni. - Hogy kerültél kapcsolatba a Bankárképzővel? Hol hallottál rólunk először?
A szakmában nagyon népszerű a Bankárképző Vagyon, Alap, Portfólió képzése, és elismert a VAP vizsga. Nagy eséllyel én is elvégeztem volna, azonban szakirányú diplomám és korai munkatapasztalatom miatt nem volt erre szükség. Azonban a befektetési piac folyamatosan változik, így jó, ha vannak ehhez igazodó képzések, mint pl. az ESG tanácsadó képzés vagy a MiFID II speciális szakmai képzés. Utóbbit én is sikeresen elvégeztem nálatok.
A piacnak rengeteg aspektusa van, melyeket szabályozói oldalról is nehéz megközelíteni. Számos olyan újítás van, amit egy klasszikus, hagyományos, szükségszerűen elméleti háttérrel vezérelt felsőoktatásban nem feltétlenül lehet megszerezni. Így nagyon hasznosnak tartom azokat a változásokhoz igazodó képzéseket, workshopokat, melyek nálatok is megtalálhatóak. - Milyen indíttatásból végezted el a MiFID II képzést?
Elsősorban szabályozói megfelelés miatt szükség volt arra, hogy elvégezzem a MiFID II képzést. Mivel kommunikálok intézményi ügyfelekkel, jogos elvárás volt felém, hogy egy hozzáértő, szakmailag felkészült személy lássa el ezt a feladatot. Egy egyetemről frissen kikerülő kollégának például a képzésben átadott ismereteket ténylegesen meg kell tanulnia ahhoz, hogy ügyfelekkel szakértő módon kommunikáljon.
Ezért mind az ESG, mind a MiFID II képzést jó szívvel ajánlom azoknak, akik befektetési területen szeretnének elhelyezkedni, vagy már ott dolgoznak és fejlődnének.
A naprakészség, a komplex tudás és a folyamatos alkalmazkodás a siker és az előlépés kulcsa.
Amennyiben részletesen olvasna a két programunkról, úgy kattintson az adott képzés nevére, vagy érdeklődjön nálunk a
