Az október 28-án megrendezésre került CBDC előadás keretében a digitális jegybankpénzzel foglalkozó eddigi kutatásokat, eredményeket elemeztük, miközben kitértünk a központi és kereskedelmi bankok rendszerének létjogosultságára és a digitális valuta lehetőségeire és veszélyeire. Prisznyák Alexandra, Senior tanácsadó, valamint Bankrobotika Program Manager és Dr. Kuti Mónika, a Pécsi Tudományegyetem docense és a fintech kurzusok és tárgyak elindítója és vezetője, közös indíttatásának köszönhetően október 28-án a Bankrobotika workshop sorozathoz kapcsolódódon egy külön, zártkörű eseménye került megrendezésre, melynek fő témája a Central Bank Digital Currency (továbbiakban CBDC) volt.
Az ötlet térnyerésének lehetőségéért külön köszönet illeti Öcsi Bélát, a Bankárképző vezérigazgatóját, továbbá a szervezésben nyújtott segítségekért Regős Terézt, Bankrobotika koordinátort.
A CBDC témakörének tárgyalása olyan neves, vizionárius szaktekintélyek bevonásával indult útjára, mint Marsi Erika, Bankárképző Igazgatóságának alelnöke, Gazdaság és Pénzügy folyóirat szerkesztője, PSZÁF volt főigazgatója, továbbá Dr. Kuti Mónika, a Pécsi Tudományegyetem docense és a fintech kurzusok és tárgyak elindítója és vezetője. A virtuális kerekasztalnál ülő beszélgetőpartnerként csatlakozott továbbá a Bankrobotika kerekasztalbeszélgetésekből már ismert Dobák László (az OTP Bank partnerértékesítési vezetője), és Kiss László (az OTP Bank bankkártyaelfogadás és értékesítés Cross-Border Sales vezetője), továbbá Popovics László (az OTP Bank elosztott rendszerek fejlesztésért felelős igazgatója), illetve Prisznyák Alexandra, Senior tanácsadó, Bankrobotika Program Manager, Pécsi Tudományegyetem Phd Candidate.
Prisznyák Alexandra a kerekasztalbeszélgetés elindításaképpen kiemelte: „A téma elindításában szerepet játszott, hogy akárhányszor dr. Kuti Mónikával a digitális éra transzformatív hatásáról, a mesterséges intelligenciáról, gépi tanulásról folytattunk beszélgetést, úgy akaratlanul is mindig előkerült a CBDC, s ennek kapcsán merült fel, hogy érdemleges volna a CBDC múltját, jelenjét, potenciális jövőbeli vonatkozásait a hazai elismert szakemberek bevonásával diskurálni.”
„Közismert, hogy egyre több központi bank indít és futtat CBDC pilot projekteket, melyek a legitimációt adó rendszerek transzformációját eredményezhetik.” – kezdte az előadást Dr. Kuti Mónika. Az interoperbilitás és a programozhatóság témakörét emelte ki, melyben banki rendszerek tekintetében jelentős üzleti potenciálra számíthatunk. „Ha a mérleghatást nézzük, akkor forrás oldalon a CBDC a bankbetéteket tudja kiváltani a kereskedelmi bankrendszereknél, ami működési modellváltást kényszeríthet ki.” A CBDC fejlesztése megalapozott: „Cél a monetáris autonómia és stabilitás megőrzése, a dollarizáció csökkentése és a nem szuverén kibocsátású kriptók kiküszöbölése [...] A CBDC biztos, garantált szuverén pénz,.” Dr. Kuti Mónika röviden a CBDC bevezetésének következményeire is kitért. Összességében a CBDC bevezetése egyértelműen hatalmas lehetőségeket rejt szolgáltatás-innovációra és új üzleti modellek kialakítására, bevezetése mint komplex feladat szakaszosan várható, számos kockázatra figyelemmel kell lenni, közöttük a technológiai, jogi, gazdasági, kulturális, működési vagy a hírnévkockázat, hogy csak néhányat említsünk.
Marsi Erika hozzátette: „A fejlődés nem állhat le, mindenképpen ezt az irányt erősíteni szükséges. Valószínűleg lesz egy kompromisszuma a rendszereknek[...]nem lehet a pénzügyi közvetítőkre és rendszerekre sokkot engedni. [...]Várhatóan felértékelődik a humán erőforrás és szaktudása, azon területeken, amelyeknél nem alkalmazható a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, egyéb digitális eszközök.”
A CBDC rendszerét illetően azonban több kérdés is felmerül; számla- vagy tokenalapú legyen a digitális valuta? Egy- vagy kétszintű bankrendszerben valósuljon meg? „Itt is a központi bank szempontjaival megfelelő döntéseket kell hoznunk.” – folytatta Dr. Kuti Mónika. „Ami a felhasználói élményt illeti, az eddigi fintech hullámok már megágyaztak neki...”
Költségek tekintetében mennyiben lenne hatékonyabb így a monetáris politika?
Dr. Kuti Mónika: „a szakirodalom főleg a bevezetés problémaköreivel foglalkozik, azzal, hogy hogy miképp volna szükséges beskálázni, hogy a rendszerstabilitás megmaradjon.”
Marsi Erika kiemelte, hogy érdemes a jövőben a kapcsolódó költségekre, illetve a kamatozásra is figyelni: „Költségek tekintetében érdekes lenne a transzmissziós mechanizmusok hatása és annak mérésének vizsgálata is. [...]Figyelembe szükséges venni azt is, hogy miképpen alakulna a kamatozása, illetve azt, hogy feltételei milyen mértékben különböznének attól, mint a mindenkori monetáris politika eszközei.”
A beszélgetés során elhangzott egy gondolatmenet arról, hogy a CBDC esetlegesen elszívhatja befektetést a kereskedelmi bankoktól, vagyis forrás átáramlást válthat ki.
Marsi Erika felhívja a figyelmet arra, hogy: „Akkor nem lenne piaczavaró beavatkozás, amennyiben feltételei nem különböznének attól, amelyet a Jegybank nyújt más piaci szereplőknek is.” [...]Fontos lesz, kell, biztosan átalakítja a piacot, de várhatóan nem jár együtt a bankok megszűnésével.”
Kiss László is hasonlóan nyilatkozott: „Nem fognak megszűnni a bankok, átalakulnak. Ma már kijelenthetjük, hogy a bankok IT cégek. Célunk ténylegesen túlmutatni a banki szolgáltatásokon és magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat nyújtani.” Ahogy már a Bankrobotika előadások során is számtalanszor szóba került; a technológia bevonására azért van szükség, hogy időt szabadítsunk fel. A banki erőforrások ma még olyan kiváltható feldatokkal és funkciókkal vannak lekötve, melyeknek köszönhetően kevesebb idő marad az ügyfelekre.
„Az egyszintű bankrendszer egy visszarendeződés lenne.” – folytatta Kiss László. „A szocializmusban megpróbáltuk, de nem működött. A centralizált egységeknek erős korlátai vannak; a kompetenciákat tehát szükséges különválasztani.” A különválasztás célja egy allokációs disztribúciós mechanizmus, ahol a központi bank helyett a kereskedelmi bankok biztosítanak frontembereket, akik kiszolgálják az ügyfeleket. „A human-to-human interakció sem fog működni; elképzelhetetlen, hogy a jegybank több ezer partnerrel szerződjön le.”
Dobák László hozzátette: „Ne felejtsük el, hogy az alapstruktúrához a kliensek is ragaszkodnak. Igényli a bankfiókok meglétét, az azonnali konzultációt igényelnek. Ugyanakkor a szabályozói oldalról sem szabad megfeledkeznünk.”
„Tulajdonképpen itt is az kerül előtérbe, amire a CBDC is épül: felgyorsult világunk és az a töménytelen adatmennyiség, amihez hozzáférünk, illetve az AI, ML szerepe.” – fűzte hozzá Prisznyák Alexandra.
Popovics László a mesterséges intelligenciát hozta szóba az előbbi problémával kapcsolatban, miszerint egy központi bank nem tud ennyi szempontot figyelembe venni: „Előbb vagy utóbb a központi bank is át fog alakulni. Amint lecseréljük az analóg pénzt digitálisra, sokkal könnyebben lehet alkalmazni az exponenciális technológiákat, mint például a mesterséges intelligenciát.”
Egy másik érdekes kérdéskör a biztonság, melyről Popovics László a következőket nyilatkozta: „Nagyon nehéz egy olyan rendszert megjavítani, ami a technológia fejlődésével párhuzamosan halad előre. Múltbeli problémák kezelése olyan informatikai anomáliát okozhatnak, melyeket lehetetlen helyrehozni. Kritikus, hogy a biztonságra megfelelő megoldásokat találunk -e.”
Az előtte szólókhoz kapcsolódva Prisznyák Alexandra hozzátette: „A technológiai kérdéskör és a pénzügyi rendszer instabilitásának megelőzésével kapcsolatosan az Európai Unióban is cél a digitális fizető eszköz (euro) bevezetése. A digitális pénzzel kapcsolatos kiemelt cél a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megakadályozása, valamint a bizalmon alapuló, átlátható rendszer kialakítása, biztosítva a személyi adatok védelmét garantáló mesterséges intelligencia, gépi tanulás alapú adatfelhasználás – bármely pénzügyi rendszert érintő átalakulásnak is nézünk elébe.”
„Kína és Oroszország azért tart előbbre, mert nem él a GDPR hitrendszerének lehetőségeivel. Nem biztos, hogy ez a tiltás bármiféle jót fog hozni.” – fűzte hozzá Dobák László. Popovics László kiegészítésképpen hozzátette: „Biztos, hogy nem. Sőt, a mesterséges intelligenciára vonatkozó előterjesztés erősebb lesz, mint a GDPR korlátozás. Ez pedig egy kétélű fegyver. [...] Mire használjuk a mesterséges intelligenciát? Amivel valódi ügyfélélményt tudnánk teremteni az kockázatos a regulációs nyomás miatt.”
„A központi CBDC problémakört tehát akaratlanul is átvihetjük egy országspecifikus AI stratégiai témakörbe.” – vonta le a következtetést Prisznyák Alexandra.
A szabályozottság témakörét tekintve az alábbi meglátások kerültek kommunikálásra:
Marsi Erika: „A mai világban a banki terület túlszabályozottsága jellemző, kevés ember van, aki át tudná látni a szabályozás logikáját bankon belül. [...] Veszélyesnek tartom, hogy milyen irányba változtathatja meg a monetáris folyamatokat a CBDC és a digitalizáció. Amennyiben egy jegybank közvetlenül hitelezne akármilyen megoldásokkal, akkor már nemcsak monetáris eszközei lennének.”
Popovics László hozzátette: „Olyan szabályokat szükséges hozni, amelyet a mesterséges intelligencia meg tud érteni és ezáltal, amikor egy rendszer automatikus tesztelését végezzük meg tudja mondani, hogy az alkotott folyamatrendszer megfelel-e a szabályoknak. Jelenleg egyik szabályozóhatóságnál sincs ilyen jellegű szabályozás.”
Dobák László: „Egy felelős együtt gondolkodás formálódik, amely segíthet a szabályozói oldalnak, hogy egy olyan szabályozás jöjjön létre, amely EU konform, és biztosítja a versenyelőnyt is.”
Diszruptív innovációs témakör tekintetében Prisznyák Alexandra hangsúlyozta: „A banki fiókok kiváltása, átalakulása tekintetében azt korábban is láttuk, hogy a miképp veszélyeztetik a tradicionális, már piacon lévő inkumbens szereplőket a kezdetben a piac alsó szegmenseit kiszolgáló innovátorok (fintech, bigtech cégek), akik szűkebb, granuláris szolgáltatással egyre magasabb minőségi színvonalat, fogyasztói élményt nyújtanak. S ezáltal miképpen képesek veszélyeztetni azt a profit tömeget, amelyet a már piacon lévő tradicionális banki szereplők realizáltak korábban a piaci elsőbbség és reputációjuknak köszönhetően. [...] A Szingapúri Monetáris Hatóságvolt az első, aki 2020 decemberében bejelentette, hogy Digital Full Bank (DFB), illetve Digital Wholesale Bank (DWB) engedélyt vezet be.”
Popovics László a vállalati példák során keresztül kifejtette a digitális átalakulás fontosságát: „A technológiai fejlődés szükségességét és fontosságát: Facebook bejelentette a metaverse fejlesztését, vagyis már készül a következő innovációs hullámra. [...]Fontos, hogy milyen módon készülünk a technológiai gyorsulásra. Tíz éven belül sokkal radikálisabb változások jönnek, mint az elmúlt 100 évben.”
„A bankrendszerek technológiai fejlődését illetően számíthatunk exponenciális implementációra?” – kérdezte Prisznyák Alexandra.
„Jővőkutatási konferenciákon 5-8 évről beszélünk” – válaszolt Popovics László. „Az új algoritmusoknál már adat sem kell [...] Ha fejlett technológiai vállalat lennénk, akkor a munkaerő 25%-át már mesterséges intelligencia látná el. Ez 3 éven belül már az 50%-ot is eléri.”
Marsi Erika összegzésképp kiemelte: „A CBDC mindenképpen egy jó és fontos dolog. Az Uber is valahol siker story, valahol meg betiltják. Reméljük ez esetben nem az utóbbi fog megvalósulni.”
Prisznyák Alexandra zárásként hangsúlyozta: „Verseny szempontjából fogalmazhatunk úgy is, hogy aki lemarad a digitális fejlesztésben és fogyasztói élménynyújtás fokozásában, az tulajdonképpen közép/hosszú távon kimaradhat a versenyből.”
Melléklet: Az alábbiakban a CBCD piramis ábrázolása a fogyasztói, felhasználói oldalról közelíti a tervezési kérdéseket, s rávilágít arra, hogy milyen elvárásoknak (hozzáférhetőség, cross-boarder fizetési lehetőség, egyebek) szükséges teljesülniük a sikeres kialakítás érdekében. Forrás: https://levelup.gitconnected.com, 2021
